2010. július 9.

Friss

Azt hiszem ha nem is túl gyakran, de újra elkezdek postolni. A napokban már úgy is gondolkoztam azon, hogy szükségem lenne arra, hogy kiírjam magamból a dolgokat. Aztán eszembe ötlött, hogy jé, tényleg nekem van egy blogom. Nem mintha lényeges vagy tragikus dolgokat akarnék papírra, azaz monitorra vetni. Nekem nem menne a szerelmi drámáim kitárgyalása, legalábbis már nem. x)

Egyre inkább azt érzem, hogy nem tudom felhőtlenül és tökéletesen kiélvezni a nyarat. Egyébként is olyan fajta ember vagyok, aki hosszan, sokáig, és irtózatosan tud görcsölni apróságokon. Így van. És most is .. félek. Nem is csak az érettségitől, és az előttem álló tanév nehézségeitől, hanem attól, hogy mi lesz azután. Igen, vannak elképzelésem. Igen, meg van az "a" és "b" terv. Mégis úgy érzem, hogy nem tudnék megnyugodni csak akkor, ha készülne még egy "c", "d", " "e" terv és így tovább és így tovább egészen az ABC végéig. Ennyi alternatívám viszont nincsen. Nem vagyok sem kiemelkedően tehetséges, sem kiemelkedően okos, de még csak elég akaraterőm sincs ahhoz, hogy szorgalmas és elhivatott legyek.
Mert mihez értek? Szerepjáték. Semmi haszna nem származik ebből. Kreatív írás. Az ötletek mindig megvannak. Egyszerűen nincs türelmem és bátorságom leírni őket. Egyedül talán a filmezés terén van némi esélyem, de a média már tömve van most is. Túl szép álom, hogy az ember azt csinálja amit szeret, és még a megélhetését is biztosítsa vele, mi?

Más, hogy vidámabb vizekre evezzünk. Új a hajam, szép is, tetszik is, egyedi is. és ennyi önreklámot igazán megérdemlek. Szóval pillanatnyilag az élet kis örömeiből táplálkozom, több-kevesebb sikerrel. De a júliusom az még rendben lesz. Túl jó programokkal leszek túl gyakran elfoglalva azon hogy bármin izgulhassak. Az augusztus azonban. Ó, igen. Már most tudom, hogy egy hónapnyi merő görcs lesz. De hess.. Előbb-utóbb úgyis mindenen túl leszek. Fő az optimizmus. : D