Eltelt az idő.. a költészetek napja is, miegymás én pedig mindig itt kötök ki a gép előtt. A fejem lüktet, és elhúzott szájjal nézem a monitoron átáramló emberi ostobaságot. Szkeptikus és résztvétlen volnék? Tulajdonképpen igen, de én ezt végtelenül szeretem. Ezt az állapotot, mikor csak a fehér zaj van, és nyugodtan, objektíven gondolkodhatok, kizárva az érzelmeimet. Ilyen állapotban lehet egy gyilkos is, mikor meghúzza a ravaszt. Nem önkívületben teszi, sőt, jobban tudatában van a szituációnak, mint életében bármikor. Persze ez csak az én feltételezésem, de sikerült megint elkalandoznom az eredeti gondolatmenetemtől, ami.. mi? Nincs gondolatmenet, csak a pőre szavak, amikkel levetítem a világról alkotott véleményem. Mindenféle logikai elrendezés, vagy rendszer nélkül.
Már megint butaságokat beszélek.
Az emberek hülyék. Pont.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése