Állatok Birodalma

"A Színházhoz már megérkezett az új igazgatóság. Mi lesz belőlünk? Miről szólhat „A DOLGOK KERTJE”? A dráma-pályázat nyertes sztárja: Chris, megtalálja, vagy éppen elveszíti a mindentudó cédulát? Kiből lesz Tükörtojás és Ketchupos flakon? Az itt a kérdés. Mindenki beszél, mindenki énekel. Színház nélkül unalmas lenne a világ vége.
Szereplők: Sorbán Csaba, Fazakas Géza, Gidró Katalin, Magyar Éva, Király Attila, Makranczi Zalán, Balogh Erika, Kéner Gabriella, Báhner Péter, Bori Tamás."

Sikerült eljutnom az előadásra. Úgy érzem, hogy teljesen megérte, mert ez a darab, pontosan arra hivatott, ahogy azt már Shakespeare mester is leírta nekünk. Tükröt tart a társadalomnak. Jelen helyzetben a mai színháznak. Különösen a gyakran visszatérő momentum volt az, ami tetszett. "Azt mondják nem tárgyalnak, de úgy is tárgyalnak." - És ahogy Fazakas Géza hozzátette - "Tárgyalnak vele, tárgyalnak veled, csak velem nem tárgyalnak! Még."
A darab felépítése is igazán jó lett, pörgött, volt egyfajta ritmusa, ami mindvégig éberen tartotta a közönséget. Az állatok birodalma rabul ejtette a színpad előtt ülő tömeget. Egyszerre éltük meg egy állatmese, és színészsorsok furcsa párhuzamát. Hogy a "halálával", hogyan győzedelmeskedik mégis a zebra. Hogyan marad a zebra árnyékában vergődő oroszlán alul.
A színészek hozták azt a színvonalat, amit mi nézők várhattunk. Látványos, megrendítő, vagy épp humoros formában sem szenvedtünk hiányt, mégis érezhető volt a történet mondanivalója. Igen, történet. Nehéz olyan komédiát létrehozni, aminek valódi története van. Ami szól valamiről. Ami közöl valamit a publikummal. Ami közvetít. Ami SZÍNHÁZ.
Azzal a tudattal mentem be a Bodolay Géza által rendezett Állatok Birodalma című előadásra, hogy ez humoros lesz, szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtatóan "megmondós". Nem csalódtam. Úgy léptem ki a bejárati kapun, hogy igen, ma kaptam valamit.
Köszönöm.