Zsákutca

Nem mondom, én szeretek horrort nézni. De ez most enyhén ütött. Nem is enyhén. Régóta először fordult elő, hogy egyes részeknél oda sem mertem nézni.

Amúgy alapból az olyan horroroktól szoktam takarótmarkolni, ahol jelen van a paradoxon elv, és emiatt enyhén klausztrofób hatást tudnak kelteni az emberben legyen akár nyílt, vagy zárt tér. Ezért féltem a Kocka nézése közben, és ezért féltem most. Nekem ez a paradoxon a gyengém, meg az sem baj, ha kicsit elvont. Na, ez azért elég elvont volt, sőt, a végén dobtak rajta egy csavart amitől paradoxon lett a paradoxonban. Tudjátok hogy van ez. Olyan, mikor veszünk egy könyvet, aminek a borítóján egy leányzó áll, kezében egy könyv aminek a borítóján... hát találjátok ki mi van.

Féltem na.